Csendben fek�dt�nk az �gyon �s nem sz�ltunk egym�shoz egy sz�t sem. R�mesen k�nos volt, hogy Tanya pont akkor nyitott r�nk, amikor szenved�lyesen cs�kol�ztunk.
-Min gondolkozol?-k�rdezte Edward.
-Semmin-feleltem egyszer�en.
-Kicsim, nem tudsz �tv�gni! Mindig is rosszul hazudt�l �s ez semmit sem v�ltozott. De meg�rtem, ha nem akarod elmondani-mondta.
-Jogod van tudni, mit gondolok, �s el�bb-ut�bb �gyis kiszedn�d bel�lem, sz�val elmondom!-szinte ord�tottam.
-Nyugodj meg Bella! Nem akartalak feld�h�teni!
-Te engem csak ne gyugtatgass!-ord�tottam.
Minden m�rgemet Edwardon vezettem le, pedig � nem tehet semmir�l, mindennek Tanya a hib�ja.
-H�t j�!-most m�r � is felemelte a hangj�t.-Akkor �n most itt hagylak, am�g lenyugodsz. Majd keress meg, ha Isabella Marie Cullen visszak�lt�z�tt a testedbe!-mondta �s kiment a szob�b�l.
Valaki halkan kopogott. Nessie kinyitotta az ajt�t.
-Bej�hetek?-k�rdezte.
-Persze-mondtam. Fel�ltem az �gyon. Nessie le�lt mell�m �s �t�lelt.
-Hogyhogy fel�bredt�l?-�rdekl�dtem, b�r sejtettem a v�laszt.
-Tudod, ezt a vit�t nem lehetett nem hallani. Akarsz mes�lni?
-Nem hinn�m, hogy tudsz adni tan�csot adni, de az�rt elmes�lem mi t�rt�nt.
-Csupa f�l vagyok-mosolygott r�m.
-Mikor l�ttam, hogy elaludt�l, elindultam a szob�nkba, azt�n ap�ddal elkezdt�nk ,,kicsit'' szenved�lyesebben cs�kol�zni �s ekkor benyitott Tanya. L�tta, hogy zavar, ez�rt kiment. Edward folytatni akarta, de nekem nem ment, hiszen Tanya vagy te ak�rmelyik pillantban r�nk nyithatott volna. �szerevettem, hogy Edward milyen csal�dott, ez�rt azt mondtam neki, hogy este majd mindent bep�tlunk. Ezut�n m�r nem sz�ltunk egym�shoz, azt�n ap�d megk�rdezte, hogy min gondolkozom. A t�bbit m�r tudod!
-Nem tudod, hogy hol van?
-Elmondta, hov� megy, de k�nnyen megtal�lod!
-Olyan makacs voltam! Nem kellett volna vele �gy kiab�lnom, hiszen semmit sem tett, csak rajta vezettem le a m�rgem. Azt hiszem, most megyek �s megkeresem, hogy bocs�natot k�rjek t�le!
-Menj csak!
Emberfeletti temp�ban rohantam le a l�pcs�n, tudtam, hol van. �tk�zben ler�gtam magamr�l a cip�met, �s kirohantam a h�zb�l. Edward ott volt, ahol gondoltam, hogy van. A homokban fek�dt, csuromvizesen. Biztosan �szott egy kicsit. Reggel, mikor fel�lt�ztem, a ruh�im al� felevttem egy f�rd�ruh�t is, ez�rt azt�n levettem a fels�met �s a nadr�gomat, azt�n Edward mell� fek�dtem.
-Azt mondtad, keresselek meg, ha Isabella Marie Cullen visszak�lt�z�tt a testembe.-mondtam �s m�g folytattam volna, ha nem szak�t f�lbe:
-Nem haragszom r�d, csak k�v�ncsi vagyok, mi�rt kiab�lt�l velem. Tettem valamit, amivel ki�rdemletem ezt a viselked�st?-k�rdzete keser�en.
-Semmit sem tett�l, �n csak rajtad vezettem le a m�rgemet. Felh�ztam magam, mert d�h�s voltam, hogy Tanya r�nk nyitott.-Ker�ltem a tekintet�t.
-Nem k�nyszer�telek r�, hogy n�zz a szemembe, csak gyere ide, �s b�jj hozz�m!-k�rlelt. Megfogta kezemet, �s mellkas�ra h�zott.
-Bella, szerelem mi a baj? Nemcsak Tanya miatt vagy ilyen, igaz?
B�lintottam.
-Kicsi Bella! Mi b�nt? Tudod, hogy nekem mindent elmondhatsz! Nagyon agg�dom miattad. M�g sosem volt�l ilyen.
-Err�l a szigetr�l eszembe jutott a n�szutunk-mondtam.-Elgondolkodtam azon, mi lett volna, ha elhagysz, mikor megtudod, hogy terhes vagyok. �s akkor egyed�l maradok. De ez elt�rp�l amellett, mi t�rt�nt volna akkor, ha nem v�ltoztastz �t, ha hagytad volna, hogy meghalljak.
-Bella, k�rlek fejezd ezt be! Sosem gondolkodtam ilyen baroms�gokon! Nem vagyok akkora szem�t. K�t ok van, ami�rt veled maradtam. Az els�nek van a legnyom�sabb oka: pokolian szeretlek, a m�sodik ok az, hogy tudom, hogy az �n gyerekem �s v�llalom a felel�ss�get, hogy teherbe ejtettelek, b�r ez �gy ut�lag el�g nagy baroms�gnak t�nik, hiszen ennek nincs l�nyege. Ez nem t�rt�nt volna meg akkor, ha nem szerett�k volna egym�st! Ne r�g�dj a m�lton, rendben?
-Rendben. Edward...
-Igen?
-Te egy�ltal�n vonz�nak tal�lsz engem?-k�rdeztem bizonytalanul.
-Ezt m�r k�rdezted, amikor ember volt�l!
-�s msot megtenn�d, hogy v�laszolsz r�? Miel�tt m�g kezdek rosszat hinni!
-Persze. Nyon vonz� vagy! F�leg akkor, mikor meg vagy r�m s�rt�dve! Akkor vagy a legszexibb! Ez�rt is szertelek annyira!-mosolygott, �s mag�ra r�ntott.-Szeretlek, szeretlek..
Minden egyes ,,szeretlek'' sz� kimond�sakor egyre k�zelebb ker�lt arca az eny�mhez, v�g�l m�r ajkai az arcomhoz �rtek. Lassan ajkai az eny�mekre cs�sztak, azt�n egyre szenved�lyesebben cs�kolt, amit viszonoztam.
-V�rj m�r...-�ll��tottam le.
-Most meg mi van? Isabella nem k�lt�z�tt vissza testedbe?
-Nem err�l van sz�. Nem hagytad, hogy elmondjam, amit szeretn�k: szeretlek!-mondtam.
-Hihetetlen egy n� maga, Mrs. Cullen-mosolygott, azt�n ajkait �jra az eny�mekhez �rintette.